A KÖZSÉGRŐL

Keszegfalva Komáromtól 10 km-re északnyugatra, Gútától 13 km-re délre a Vág-Duna jobb partján fekszik. Áthalad rajta az 573-as út, 2003-ig vasútállomás a Komárom-Gúta vonalon. Közigazgatásilag Szőlős (Sady), Bálványszakállas (Balvany), Vajas (Vajaš) és Lohót (Lohot) tartozik hozzá. Közigazgatási területe 34,51 km², keleti határát a Vág-Duna, északi határát pedig a Császta-ér alkotja. Keszegfalva határa hosszan elnyúlik északnyugati irányban, egészen Bogyarétig. Délnyugatról Nemesócsa és Megyercs, délről és délkeletről Komárom, keletről Vágfüzes, északról pedig Gúta határolja.

A község mezőgazdasági jellegű, a keszegfalvai Agrárszövetkezet (a korábbi EFSz) 1948-ban alakult, és 25 km² területen gazdálkodik. Fő profilja a magtermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés. A bálványi BALSEED Kft. (a korábbi állami gazdaságból alakult 1993-ban) is elsősorban magtermesztéssel foglalkozik. Kis nyomdaüzem is működik a faluban. Lakóinak nagy része Gútára és Komáromba jár be dolgozni.

NEVEZETESSÉGEK :

  • Szent Vendelnek szentelt Római katolikus temploma 1870-ben épült neoklasszicista stílusban. Szt. Vendel oltárképét 1897-ben, a falu jelképeit száz évvel később szentelték itt fel.
  • Bálványszakállason román kori (13. századi) templom alapjait tárták fel a régészek.
  • A főút menti parkban 1998-ban avatták fel a második világháborúban elesett keszegfalusiak emlékművét. Itt áll a kitelepítettek és meghurcoltak emlékkopjafája is. Az iskolaudvarban álló kopjafát 2007-ben állították.
  • Az első világháborúban elesettek emlékműve Berecz Gyula alkotása, a Dicsőséggel harcoltunk, becsülettel haltunk meg feliratot viseli.
  • A község területén számos szakrális kisemlék található:
    • Útmenti kereszt a Fő utcában.
    • 1937-ben Lőrincz Géza által emeltetett kereszt a falu északi szélén.
    • Nepomuki Szent János szobra a templom közelében, a Komárom-Gúta országút mellett.
    • A régi temetőben két nagykereszt is áll: az egyiket 1864-ben állítatta Lalák Mihály, a másik 1917-ből származik.

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK:

  • A Lohóti-mocsarak (Lohotský močiar) védett terület (24,13 ha) a vízimadarak fontos fészkelőhelye a Vág-Duna árterén.
  • A Füzes (Vrbina) és a Kis-Sziget (10 ha) közvetlenül a falu mellett, a Vág főmedre és a Konkoly-holtág között fekszik, a sűrű füzessel körülvett nyárfák a vízi- és erdei madarak fészkelőhelyei.
  • A Túzokos (Dropie) természetvédelmi terület egy része is a falu kataszterébe tartozik.

KÜLTERÜLETEK:

BÁLVÁNYSZAKÁLLAS
Bálványszakállas (általánosan használt nevén Bálvány, szlovákul Balvany) Keszegfalvától 2 km-re északnyugatra, a Gútára vezető 573-as út és a Komárom-Gútai-főcsatorna között terül el 2 km hosszan. Északi részét egy homokdomb alkotja, melynek oldalában gyümölcsösök találhatóak. Bálványban az 1990-es évekig állami gazdaság működött, melynek felszámolása után épületei pusztulni kezdtek. A 2000-es években Komáromból kitelepített romák költöztek ide, így cigánytelep alakult ki. Bálványon szociális otthon (Oázis) is működik. A gútai vasútvonal megszüntetéséig vasúti megállóhelye is volt. Szilárd burkolatú mezőgazdasági út köti össze a Gútához tartozó Királynéréttel (Kráľka).

Fényes Elek így ír Bálványszakállasról 1848-ban: Bálvány-Szakálas puszta Kavalháttal együtt határos Keszegfalvával, Megyercscsel és Guttával. Kiterjedése 4341 hold, ebből a szélhordta homokbuczkák tesznek 150 holdat, 200 hold pedig homokos, de mindent bőventermő szántóföld, s ennek egy részét a keszegfalvi zsellérség dohánynyal ülteti. A határ többi része gazdag kaszáló, vagy mocsáros nádas rétség. Ugyanis e puszta ezelőtt az áradásoknak, kivéve emelkedettebb homokbuczkáit, egészen ki volt téve, melly miatt szénája nagy bőséggel termett ugyan, de sásas- és kákásminőségű, jelenleg jobb, ámbár a posonmegyei vizek tavaszonként most is döntik. Vizei: a Vágh-Duna egy ága, a Császta ere s több mocsáros hely. Mint már fentebb láttuk, a puszta fű termése széna, s a rétek egy részét a guttai urodalom évenkint nyilas-számra szokta elárvereztetni, másik részét pedig az uraság jármos marhái és gulyája, vagy más pusztai mar hája s birkái részére takaríttatik fel a guttai jobbágyság által, melly évenkint ide kaszálásra 300 napszámot s felgyűjtésére ugyanannyit tartozik szolgáltatni. Valamint a szénának elszállítását a csémi pusztára szinte Gutta város tartozik eszközölni. Van itt az uraságnak ispáni laka több gazdasági épületekkel s a gazdasági személyzet áll 27 katholikus egyénből. Földesura az esztergomi érsek. E puszta hajdan népes helység volt s a reformátusok népes anyaegyházat birtak, melly azonban másfél századdal ezelőtt elpusztulván, az úrasztalához való ezüstedények Megyercsre tétettek, s ott máig is használtatnak. Mind a kehelyen, mind a tányéron metszve, e szavak olvashatók: „Bálvány-Szakálasi reformált ekklisiáé.” Van e pusztának délkeleti szélén egy kerek domb, melly mesterséggel készült, s a rendes földszíunél 4-5 öllel magasabb, mellyen közmonda szerint a régi rómaiak idejében municipium volt. Az épület elpusztulván, maradványaiból a mostani tisztilak épült, az alapból, melly sok ölre a föld alatt tart, s földalatti rejteke is volt,.mostanában ásták s vágták ki a csaknem eggyévált köveket, s mit még eddig fel nem használtak, most is köbölszámra ott hever. Mint egy kövöni felírás mutatja, municipium volt a szakálas Jupiternek szentelve, s hihető, hogy Szakálas szobra is fennállván, a magyarok innen nevezték-el a helységet Bálvány-Szakálasnak, vagy Szakálas-Bálványnak. Az ispáni lakon egy kőtáblán e betűk olvashatók: IOM PRO SALVTE COL az az; Jovi optimo maximo, pro salute coloniae vei colonorum. E tábla hihető, hogy Ács, vagy Szőny környékérül hozatott ide valamelly keresztény templom építéséhez, mert többek szerint a rómaiak a mos tani Csalóközben megtelepedve nem voltak.[2]

SZŐLŐS
Szőlős (szlovákul Sady) – a falutól légvonalban 3 km-re északra, a Vág-Duna töltése mellett, Vágfüzessel szemben fekszik. Itt ágazik el a Bálványi-kanális, mely Bálványon keresztül a Komárom-Gútai-főcsatornáig vezet. Az 1960-as évek végéig komp kötötte össze az akkor még Keszegfalusi Sziget nevet viseli Vágfüzessel. Fényes Elek szerint: Szőlős, puszta, jelenleg a keszegfalvi határral van egybeolvadva. Hajdan Szováth vagy Zavad nevet is viselt. 1700. Sándor Istvánnak királyi adománnyal adatik, de beigtatásának többen ellene mondottak. Lásd A. Aranyos 1716. Majtényi János k. ügyész a Sándor családbélieket megidézteti a Posár nemzetség kihaltánál fogva. 1719-ben Huszár Éva és Juliánna szinte pert kezdenek Gyulay Ferencz ellen (lásd Keszegfalva), s ebből láthatni, hogy Szőlős ekkor Zavadnak neveztetett.

VÍZVÁR
Keszegfalvától 1 km-re délre, a Konkoly-holtágból elágazó Aranyosi-kanális mentén fekszik. A komáromi úttól keletre Vajas-major (szlovákul Vajaš) is Keszegfalvához tartozik. Fényes Elek szerint:
Vízvár, Gadóczczal és Keszegfalvával határos, 38 férfi és 41 nő kath. lakossal. Róna határa 709 hold, mellyből 209 hold szántóföld, 500 hold kaszáló és legelő. Földe igen termékeny, de vizektől sokat szenved. Így a Dudvágh ere itt szakad a Vágh-Dunába, pedig ez hozza le a posonmegyei vizeket, mint legmélyebb ér, melly a rómaiak idejében mesterséggel készült csatorna lehetett. Egyébiránt a vízvári határ nagyobb része túl esik a Vágh-Dunán Kava név alatt. Földesurai: Csúzy, Halasy, Kornis, Bossányi, Molnár, Kotz, nemes családok.

FORRÁS: hu.wikipedia.org/wiki/Keszegfalva